Sziasztok!
Íme a várva várt következő fejezet.:D
Legalább annyi komit szeretnék, mint az előzőre.:P
Jó olvasást mindenkinek!!:D
Blaylock
már réges-régen megtanulta, hogy kell kizárni a tudatából a szex
eltéveszthetetlen hangjait. Egyetlen – nem túl vastag – fal volt az ő
fürdőszobája és Qhuinné között, és mivel épp most borotválkozott, a szomszéd
szoba lakói pedig nyitva hagyták a túloldalon az ajtót, Qhuinn neve
visszahangzott körülötte. A magasságból és a színezetéből pedig egyértelművé
vált, hogy nem beszélgetés közben hangzott el.
-
A francba – mordult fel, mikor hirtelen éles fájdalom hasított az állába. Megdermedő
keze ugyanis remegni kezdett, mire széles vérpatak folyt a nyakára. Alaposan
lemosta vízzel, majd egy törölközővel felitatta.
Ne
gondolj rájuk, ne gondolj rájuk! – mondogatta magában,
de nem különösebben járt sikerrel.
Szerette
azt a gazembert ott a fal túloldalán, aki épp valaki mással volt az ágyban. Meg
sem lepődött rajta, hogy Corie végül ilyen hamar beadta a derekát. Qhuinn-nek
senki sem tudott sokáig ellenállni, akármennyire is erkölcsös volt.
Egyszeriben
heves kíváncsiság fogta el, mit fog a barátja mondani a lánynak, miután
végeztek. A szokott duma a „Vigyázz magadra!” volt, ami a srácnál annyit
jelentett: ennyi volt, soha többé nem fogunk dugni, de még találkozni se.
És
bár Blay egy nyomorult seggfejnek érezte magát, de mindig mély megkönnyebbülést
érzett ezen szavak hallatán.
De
mi lesz most?
Nem
tudta elképzelni Qhuinnről, hogy valóban megállapodjon. Egyszerűn nem az ő
stílusa volt. Mindig is szabad lélek volt, főleg mióta egyértelművé vált, hogy
akár a feje tetejére is állhat, soha nem fogja elfogadni a vámpírok társadalma.
Ezen
már nem is ronthatott az a tény, hogy ezúttal egy ember is bekerült a képbe. A
faj tagjai ugyan elítélték az ilyen párosodásokat, de Qhuinn esetében ez már
oly mindegy volt.
Újabb
erotikus sóhajtást hallott, ami már alighanem a központi idegrendszerét
károsította, de még mindig nem volt képes elmozdulni a tükör elől. Úgy bámult
bele, mintha bizony átláthatna a falon, pedig Isten látja lelkét, nem akarta
őket együtt látni az ágyban. Ugye?
Nem,
hát persze, hogy nem!
De akkor sem tudta megmozdítani a lábát. Sokszor
volt már tanúja annak, hogy Qhuinn vadidegenekkel van együtt. Eleinte még vele
is tartott és egymás után döngették a csajokat. Ezeken a mosdóbeli orgiákon a
klubban, ők ketten nem csináltak együtt semmit, viszont sokszor nézték
egymást... és sokszor álmodoztak. Aztán néha-néha maguknak is nyújtottak némi
kézimunkát, ha az emlékek túl elevennek bizonyultak.
Legalábbis Blay ezt tette. Mert csak ez jutott neki
Qhuinnből.
Szánalmas volt!
És
az egészben az volt a legviccesebb – ami egyébként kurvára nem is volt az -, hogy
bár titkolni próbálta mindezt, akárcsak az érzéseit, de Qhuinn tudott róla. És
nem ő volt az egyetlen. A ház összes lakója tisztában volt azzal, ami benne
zajlott, de senkit sem érdekelt különösebben, hogy meleg.
Mikor
már tényleg nem bírta tovább hallgatni őket, egy mély sóhaj után kényszerítette
magát, hogy visszamenjen a szobájába és a fürdőszoba ajtaját becsukja maga
mögött.
Ideje
lenne végre továbblépni – gondolta.
Qhuinn
is azt tette, és neki is meg kell végre lépnie. Na persze, csakhogy ezt könnyebb
volt mondani, mint megtenni. Mióta csak az eszét tudta, azóta volt szerelmes a
legjobb barátjába és ezt egyáltalán nem volt egyszerű elfelejteni.
Megacélozta
magát és elhatározta, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy
megismerkedjen valakivel. Még ha nem is hosszútávra tervezett, nyitott szemmel
akart járni a világban és nem a múlton rágódva sodródni az árral.
O*o*o*O
Qhuinn
még hosszú-hosszú ideig nem tudott aludni, miután bebújt Corie mellé az ágyba.
Magához húzta a takaró alatt és illedelmesen átölelte. Ösztöne azt súgta,
csúsztassa le a kezét a fenekére, hogy érezhesse a lágy domborulatokat, de nem
akarta átlépni a határokat. Épphogy csak elkezdtek ismerkedni egymás testével
és nem volt még joga ahhoz, hogy úgy érjen hozzá.
Enyém.
Persze,
az övé volt, de ezt a lánynak is meg kellett szoknia, és ami még fontosabb, el
kellett fogadnia.
Végül
mély álomba merült, de közel sem annyira mélybe, hogy ne ébredt volna fel Corie
első megmozdulására. Amint a lány ébredezni kezdett, ő is azonnal magához tért,
és bár úgy mutatta, mintha továbbra is aludna, figyelte kedvese minden
rezdülését.
Szerette
volna megkérdezni tőle, hogy érzi magát, szüksége van-e valamire, de úgy
érezte, a lánynak ezúttal némi időre van szüksége, méghozzá egyedül.
Csendben
figyelte félig leeresztett szemhéja mögül, ahogy felül és a takarót a melle elé
szorítja. Arca piros volt, ahogy felidézte magában az emlékeket és szája
mosolyra görbült. Majd hirtelen Qhuinn felé kapta a fejét, de a félhomályban –
csak a szoba túlsó felében égett egy kis lámpa – nem vehette észre, hogy a fiú
is őt figyeli. Miközben nézte Qhuinnt, az arca még vörösebb árnyalatot vett
fel, szemei pedig buja csillogással falták meztelen felsőteste látványát.
Néhány
másodperc múlva nézelődve kereste a köntösét, de mikor nem találta sehol,
zavartan gyűrögetni kezdte a takaró szélét, azon tűnődve, hogy most mi tévő
legyen. Qhuinn már azon volt, hogy lebuktatva saját magát, szerezzen neki
valami ruhát, amit felvehet, de akkor Corie lejjebb engedte maga elől a
takarót, ám mielőtt még végleg felfedte volna meztelenségét, hátrasandított a
válla fölött, hogy lássa Qhuinn még mindig alszik-e. Úgy látta igen, ezért
gyorsan felpattant az ágyról és a fürdőszobába sietett – egy szál semmiben.
Még
az ajtóig sem jutott el, Qhuinn teste azonnal reagált. Férfiassága
megkeményedett és vissza kellett fognia magát, nehogy bemenjen és ott a forró
vízsugár alatt tegye a magáévá.
Amennyire
tudta, eligazította magát a boxerében és úgy feküdt a takaró alatt, hogy ne
legyen túlságosan feltűnő, ami alatta van. Megdöbbenve vette észre mennyire
hevesen ver a szíve, miközben arra várt, hogy Corie végezzen a zuhanyzással.
Nem tudta, mire számítson azok után, ami kettejük között történt. Vajon
megbánta? Vagy inkább újra akarja majd?
Istenem,
reménykedett benne, hogy igen, mert már a gondolattól is az egekbe szökött a
vágya. Imádta, hogy kényeztetheti, hogy hallhatja a sóhajtásait…
Hirtelen
csend telepedett a szobára, mikor a lány elzárta a vizet. A fürdőszoba pont a
széles franciaágy mögött volt, így nem láthatta az ajtót, csak ha félig
kitekerte volna a nyakát, de azt inkább nem tette meg. Helyette váltogatni
kezdte a csatornákat a kandalló felett lógó széles plazmatévén, amit pár
perccel korábban bekapcsolt. Azt sem tudta, milyen műsorokat kapcsolt el, csak
várta, hogy Corie végre kijöjjön.
A
lélegzete elakadt, mikor kinyílt az ajtó és a lány megjelent Qhuinn egyik
köntösében, vizes hajjal, amire egy törölközőt csavart.
-
Jó reggelt! – köszönt neki elkábulva.
-
Szia – pirult el a lány, majd felmászott mellé az ágyra és összefogva elől a
fekete köpenyt, odahajolt hozzá egy csókra, majd a sarkára ült.
-
Jól érzed magad? Jól aludtál? – zúdította rá azonnal a kérdéseket, mire a lány
szélesen elmosolyodott.
-
Igen és igen – válaszolta.
Qhuinn-nek
szinte fizikai fájdalmat okozott, hogy ilyen távol kellett lennie tőle, ezért
feljebb tornázta magát az ágyban és kinyújtotta felé a karját.
-
Gyere ide! – kérte félig lehunyt pillái alól figyelve a lányt, aki nem is
késlekedett, odabújt hozzá. Mint aki megtalálta a tökéletes fekvőhelyet,
elhelyezkedett az ölében, arcát a válla és a nyaka közötti gödörbe fektette és
lágy puszit nyomott a fiú bőrére.
-
Bocs, hogy kölcsönvettem a köntösödet – mondta a lány. – Nem tudom hová lett az
enyém.
Qhuinn
egy cseppet sem bánta a dolgot. Egyszerűen imádta, hogy az ő holmija van rajta,
még akkor is, ha majdhogynem kétszer belefért.
-
Nem baj – mondta neki, lágyan cirógatva a karját. – Tetszik, hogy rajtad van.
Néhány
pillanatnyi csend után ismét Corie szólalt meg.
-
Ami történt… - kezdte, mire Qhuinn igyekezett fesztelennek tűnni, pedig
egyáltalán nem volt az. - …az csodálatos volt.
Qhuinn
ajkán – bár Corie nem láthatta – széles, elégedett férfimosoly jelent meg.
-
Valóban? – kérdezte kuncogva.
-
Igen – bólintott Corie, és még jobban a nyakába rejtette az arcát, amit Qhuinn
irtó szexinek tartott. – Köszönöm, hogy olyan türelmes vagy velem.
-
Hé-hé… - húzódott el annyira, hogy a szemébe tudjon nézni. – Nem kell
megköszönnöd semmit sem. Inkább nekem kellene, amiért közel engedtél magadhoz
valaki olyat, mint én.
-
Miért mondod ezt? – emelte fel a tekintetét az arcára.
-
Nem érdekes – rántotta meg a vállát nemtörődöm módon, pedig egyáltalán nem úgy
érezte. Ő egy kitaszított volt a világában és Corie jobbat érdemelt volna nála.
Ha képes lett volna rá, el is hagyta volna, csakhogy nem volt meg benne az
ehhez szükséges erő. Szerencsére…
-
Szeretlek – suttogta Corie, majd csókra kínálta ajkait, amit Qhuinn nem is
utasított vissza.
Lassan
maga alá fordította a lányt úgy, hogy el tudjon helyezkedni a combjai között,
majd megragadta a törölközőt, ami a hajára volt csavarva, és addig ügyeskedett,
míg le nem fejtette róla, aztán eldobta a szoba másik végébe és élvezettel
simogatta a nedves tincseket.
Nem
szeretett lassú lenni sem a szexben, sem pedig az előjátékban, de az, hogy
szájával lágyan simogathatta a lányét, legalább olyan izgató volt számára,
mintha vadul letépte volna róla a ruhát. Sőt, még annál is izgatóbb.
-
Olyan gyönyörű vagy – suttogta ajkai közé, miközben egyik keze átsiklott a
kulcscsontján és óvatosan a köntös alá hatolt, pontosan oda, ahol a lány mellei
feszültek.
Mindketten
felnyögtek az érintéstől. Corie hátrafeszítette magát és szinte belepréselte a
mellkasát a fiú széles tenyerébe. Qhuinn-nek tetszett a reakció és érezte, hogy
ezúttal nem lesz képes annyival beéri, mint pár órával korábban. Többre
vágyott… Sokkal, de sokkal többre…
Megszakítva
a csókjukat, felemelte a fejét és Corie szemébe nézve kezét a köntös övéhez
vitte a testük között. A lány értette a néma kérdést és állva a tekintetét,
csillogó szemekkel bólintott, megadva az engedélyt Qhuinn számára. Csakhogy a
fiú habozott. Az a hihetetlen bizalom, amit a kék szempárban látott,
megdermesztette.
Hiába,
hogy még nem volt kész az igazi forró testi szerelemre, mégis engedte, hogy
Qhuinn levetkőztesse teljesen meztelenre, és majdhogynem azt tegyen vele, amit
csak akar.
-
Jól vagy? – kérdezte Corie aggodalmasan, mikor észrevette a mozdulatlanságot.
-
Igen – bólintott Qhuinn, majd lágyan megcsókolta. – Sosem voltam még ennyire
jól.
-
Én sem – mosolyodott el a lány.
Qhuinn
kioldotta az övet és amennyire csak képes volt lassan csinálni, feltárta Corie
testét. A lány megborzongott a levegő érintésétől, libabőrössé vált, amitől a
fiú csak még csodásabbnak látta, majd hirtelen ötlettől vezérelve a dereka alá
nyúlt és átfordította magukat.
Corie
szemei kikerekedtek, mikor felül találta magát szétnyílt ruhában. Amennyire
tudta, össze is húzta a fekete anyagot a melle előtt, de Qhuinn megfogta a
kezét.
-
Ne takard el magad! – kérte lágyan.
-
Ez olyan kínos – pirult bele a lány, és lesütötte a szemét.
-
Szerintem sokkal inkább izgató – búgta, és csípőjével mozogni kezdett alatta,
amitől kemény vesszője épp a legjobb helyhez dörgölőzött.
Corie
felsóhajtott az érintéstől, hátrafeszítette magát, miközben Qhuinn mellkasára
támaszkodott. A fiúnak sem kellett több, megragadta a köntös elejét és
széthúzta, mintha le akarná tépni róla. Való igaz, ha megtehette volna, nem kímélte
volna a ruhaneműt, de Corie-val nem bánhatott úgy, mint az előző kalandjaival.
Főleg, hogy Corie nem egy kaland volt!
Látta
a lányon, hogy visszarettent egy kicsit a heves mozdulattól, ezért gyorsan
felült, hogy magához szorítsa és úgy fejtette le róla a feleslegessé vált
ruhadarabot. Meztelen mellkasuk ezek után már gondtalanul összesimulhatott, és
Corie is megnyugodott.
-
Gyönyörű vagy – suttogta Qhuinn a fülébe, miközben hatalmas kezével a hátát
simogatta.
-
Csakis miattad – válaszolt a lány sóhajtozva. Csípője lassan mozogni kezdett a
fiú ölében, ezzel hajtva mindkettejüket a beteljesedés felé.
-
Nagyon tévedsz – csókolta meg Qhuinn. – Nekem ehhez semmi közöm. Te magad vagy
a csoda.
Kissé
hátradöntötte a lányt, derekánál fogva megtartva, hogy szájával
végigcirógathassa feszes melleit.
-
Qhuinn… - zihálta a fekete hajfürtökbe temetve ujjait.
Qhuinn
érezte mennyire közel van a lány a csúcshoz, ezért még jobban magához
szorította, boxerén keresztül is érezte milyen forró és nedves, és arra gondolt,
mennyivel nedvesebb lesz, mire végeznek.
Feljebb
lökte a csípőjét, amitől Corie felsikoltott és remegni kezdett. Mikor az érzés
kicsit alábbhagyott, elgyengülve dőlt neki Qhuinn erős testének, melyben
annyira tombolt a vágy, hogy egyszerűen nem mert megmozdulni. Félő volt, hogy a
legkisebb érintésre is elélvezhet, ezért pár pillanatig csak simogatta a lány
meztelen hátát és próbálta egyhelyben tartani.
Mikor
aztán biztos volt benne, hogy nem fog a boxerébe lőni, és a lány is visszatért
a földre, óvatosan ismét pozitúrát váltott: Corie-t a hátára fektette, ő maga
pedig elhelyezkedett a combjai között, mint korábban. Lágyan csókolgatta a
nyakát, majd a száját, de fejben már az elkövetkezőkre gondolt.
-
Szeretnék megtenni valamit – mondta egy idő után.
-
Mit? – kérdezte Corie, de hangjában nyoma sem volt félelemnek.
-
Mi lenne, ha megmutatnám? – kérdezett vissza pimasz vigyorral az arcán, mire
Corie bólintott. – Bízz bennem! – kérte, majd ajkaival lesiklott a mellére és
lassú mozdulatokkal cirógatni kezdte.
Elidőzött
a hegyes kis mellbimbóknál, aztán továbbhaladt lefelé a puha hasra, mely
hevesen emelkedett és süllyedt a lány levegővételeitől. Már tudta mire készül,
és ettől izgatottság vonult végig az egész testén.
Mielőtt
elérte volna a célját, még eljátszadozott a köldökével, majd nem húzva tovább
sem a lány, sem a saját idegeit, befészkelte magát a combjai közé és kényeztető
csókot lehelt a belsőcomb bársonyosan sima bőrére.
-
Qhuinn… - zihálta Corie, miközben felemelte a fejét, hogy megbizonyosodjon
róla, kedvese tudja, mit csinál.
Qhuinn
azt a pillanatot választotta az első csókra. Amint a szája hozzáért ahhoz a
pici, gombszerű ponthoz, Corie hátraejtette a fejét és teli torokból
felnyögött. Az erotikus hang csak még jobban feltüzelte Qhuinnt, és nem törődve
többé a lassúsággal, rávetette magát. Nyelve és szája bejárt minden szegletet,
minden eldugott kis részt, s közben elégedetten hallgatta a sóhajokat és
nyögéseket. Egyszerűen nem bírt betelni az ízével. Még többet és többet akart
kapni a kókuszos keverékből, aztán mikor a lányt elragadta az újabb orgazmus,
nyelvével óvatosan beléhatolt, hogy érezhesse a finom összehúzódásokat, majd
mielőtt végleg eltávolodott volna tőle, még megcirógatta, mintha csak azt
mondaná: hamarosan ugyanitt folytatjuk.
Jó
terv volt, és szerette is volna megvalósítani.
Corie
lehunyt szemmel feküdt, arcán földöntúli mosoly játszott, mikor Qhuinn ismét
fölé került. Orrával megsimogatta a nyakát, mire felnézett. Kielégült
pillantása felért egy orgazmussal Qhuinn számára, de nem hagyhatta figyelmen
kívül a farkában készülődőt.
-
Mindjárt jövök! – hadarta el, majd felpattant és besietett a fürdőszobába.
Azonnal a zuhany alá ált, és mint legutóbb, azonnal elélvezett.
Egyre
jobban belebonyolódott ebbe a viszonyba Corie-val és egyre nagyobb szükségét
érezte a szexnek. Jobban mondva a szeretkezésnek. Már nemcsak a nemi
szükségleteit kiszolgáló aktusra vágyott, hanem arra, hogy valaki olyannal
legyen, akit szeret, és aki viszontszereti őt.
Bal
karjával ezúttal is a csempének támaszkodott, fejét lehajtotta, ezért nem vette
észre, hogy valaki belépett a helyiségbe. Majd csak akkor kapta oldalra a
tekintetét, mikor a zuhanykabin ajtaja kinyílt és megjelent Corie, egy szál semmiben.
-
Corie? – döbbent meg, és megpróbálta eltakarni ágaskodó vesszőjét, de nem járt
sikerrel. A lány megfogta a kezét és elhúzta onnan, majd szemei elkerekedtek,
ahogy legnemesebb testrészét nézte.
Qhuinn
szeretett volna mondani valamit, akármit, de nem jött ki egy hang sem a torkán.
Ilyen sem sűrűn fordult elő vele. És még inkább elnémult, mikor a lány kicsiny
keze előrenyúlt és óvatosan megérintette.
-
Egyedül hagytál – nézett fel, nem törődve az arcába csapódó vízpermettel.
-
Nem akartam rád erőltetni magam, de már nem bírtam tovább – vallotta be Qhuinn
nagyot sóhajtva, mikor a lány ujjai ráfonódtak kemény hímtagjára és lassan
simogatni kezdte.
-
Szerettem volna viszonozni, amit tőled kaptam – mondta, végig a fiú szemébe
nézve, ám akkor Qhuinn hirtelen megállította a kezét.
-
Nem várom el tőled – jelentette ki tiszta fejjel, pedig az egész teste vadul
lüktetett. Az az elképzelés azonban, hogy a lány csak azért csinálja mindezt,
mert úgy érzi, tartozik neki, elviselhetetlen volt számára.
-
Nem is azért teszem – vágta rá komolyan Corie és megmozdította a kezét,
jelezve, hogy szeretné, ha elengedné. Hangszíne és érzései meggyőzték a fiút,
aki így végre átadhatta magát a régóta vágyott erotikának.
Corie
kezében mozogni sokkal jobb volt, mint amikor csak elképzelte ugyanezt. Érezte,
ahogy óvatosan szorosabbá válik, majd ismét lazábbá, és ezzel teljesen
megőrjítette. Bár abban is biztos volt, hogy bárhogyan is érne hozzá, élvezné.
Éppen ezért nem tartott sokáig. Alig fél perce simogatta csak a lány, mikor
megérezte azt az eltéveszthetetlen bizsergést a gerince mentén és a következő
pillanatban már szárnyalt is. Épp időben fordult el, így nem terítette be a
lányt, majd mikor a sokadik összehúzódás után zihálva rá nézett, leesett az
álla.
Corie
szemében határozott vágy csillogott. Illata olyan erőssé vált a kis kabinban,
hogy még a tusfürdő és szappan illatát is teljesen elnyomta.
Visszatette
kezét a továbbra is büszkén meredező férfiasságra és ismét simogatni kezdte, ám
ezúttal nem érte be ennyivel. Kissé remegő lábakkal, de letérdelt Qhuinn elé,
akiből ez a látvány régen elégedettséget váltott ki, de ezúttal csak azt
jelképezte, aki volt, és aki már nem akart lenni.
-
Ne! – szólalt meg, és mielőtt még bármi történt volna, felállította Corie-t. –
Ne csináld ezt.
-
Miért? – kérdezte a lány pipacsvörösben játszó arccal.
Qhuinn
összeszorította a fogát és nem válaszolt.
-
Kérlek, mond el.
Isten
látja lelkét, nem akarta, de belátta, hogy nem hagyhatja magyarázat nélkül.
-
Mert nem akarom, hogy olyan legyél, mint azok, akikkel eddig voltam.
Úgy
kellett kipréselnie magából a szavakat, de legalább már túl volt rajta. Corie
szemei elkerekedtek megdöbbenésében, és ez így volt jó. Qhuinn persze imádta
volna, ha egy lány előtte térdel és nedves szájába döfködheti a farkát, de
Corie ennél sokkal jobbat érdemelt.
-
Én… - kezdte volna a lány, de Qhuinn megrázta a fejét, ezzel beléfojtva a
továbbiakat.
-
Ne mondj semmit.
-
De szeretnék – kardoskodott tovább. – Csak azt akartam, hogy… hogy jó legyen
neked.
-
Az a jó nekem, ha átölelsz! – vágta rá, de ő maga is kiérezte a hamis
felhangot. Igenis vágyott rá, hogy Corie a szájába vegye. Mit vágyott rá? A fél
karját odaadta volna érte, amitől valóban egy utolsó szemétnek érezte magát.
Corie
kitalálta, hogy mire gondol. Közelebb lépett hozzá, nyaka köré fonta a karját
és lágyan megcsókolta.
-
Fantasztikus volt, amit az előbb a száddal csináltál – suttogta közben. –
Szeretném viszonozni neked. De nem azért, mert kényszernek érzem, hanem mert
vágyom rád. – A mondat végére a füle hegye is vörösben játszott, de azért
folytatta. – Kívánlak Qhuinn, de még nem tudok ténylegesen veled lenni. Nem
vagyok kész rá. De erre… - megsimogatta a vesszője hegyét, mire Qhuinn levegő
után kezdett kapkodni -… erre nagyon is készen állok.
Qhuinn
ellenállása eddig tartott. Szó nélkül bólintott, mire Corie olyan elégedett
mosolyt villantott rá, amitől veszélybe került az élete.
Ezúttal
nem állította meg, mikor letérdelt elé a márványpadlóra és lassan ismerkedni
kezdett lüktető testrészével. A plafonra emelte a tekintetét és némán
imádkozott az Őrzőhöz, hogy ne menjen
el túl korán, ugyanis addig akarta élvezni a kényeztetést, amíg ép ésszel
bírja.
Ám
ez már abban a pillanatban halálra ítélt vágy volt, mikor Corie szája először
hozzáért. Csak egy csók volt, egy finom, lágy érintés a csúcsára, de Qhuinn úgy
kezdett el remegni, mint egy szűzlány a nászéjszaka előtt. Egyik kezével megtámasztotta
magát a zuhanyzó falán, míg a másikkal beletúrt a nedves tincsekbe és
simogatásba kezdett.
Nyoma
sem volt benne annak az állatias mozdulatnak, amivel a többi lány fejét
megfogta, hogy nagyjából egyenesen tartsa, miközben ő a saját ütemében mozogva
döfködhet előre. Corie-val nem akarta azt tenni. Rábízta magát a lányra, mert
tudta, bármit is tesz, ezt a pillanatot sosem fogja elfelejteni – nem úgy, mint
a többit.
És
milyen igaza lett. Mikor lepillantott és látta, hogy Corie ajkai közé veszi, a
kép örökre az elméjébe égett. Nem tudta levenni róla a szemét, csak simogatta a
haját és közben zihált, hátha képes levegőt csempészni elkínzott tüdejébe. A
nedves szája legalább olyan erotikus volt, mintha a lába között lett volna,
majd mikor találkozott a tekintetük, rá kellett jönnie, hogy ez még annál is
sokkal jobb.
Azonban
mielőtt még a torkára lőtte volna a magját, elhúzódott tőle és felállított,
mert nem volt benne biztos, hogy a lány valóban azt akarta, így viszont a
hasára sikerült élveznie. Corie szélesen mosolyogva, kíváncsian ért hozzá a
krémszerű anyaghoz, majd ujjai között morzsolgatta.
Qhuinn
nem bírta visszafogni a vágyat, azonnal a karjában kellett tartania. Hevesen
magához rántotta, amit a lány egy kis sikkantással fogadott, majd mikor meztelen
testük egymáshoz simult, és Qhuinn belerejtette arcát a lány nyakába, olyan
erotikus hangot kezdett kiadni, ami már dorombolásnak tűnt.
Sohasem
érezte még ilyen egyértelműen, hogy valaki szereti. Sosem tartozott igazán
senkihez – leszámítva Blayt -, és most Corie felszínre hozta benne mindazt a
fájdalmat és magányt, amit az évek során mélyen eltemetett a lelkében, és
amiről úgy gondolta, sosem kell újra szembenéznie vele.
-
Szeretlek – suttogta a vékony kis derekat szorítva.
-
Én is téged – sóhajtotta a lány, és közben széles hátát simogatta, mintha csak
érezné, hogy arra van szüksége.
O*o*o*O
Valami
megváltozott Qhuinnben. Annyira nyilvánvaló volt, hogy szinte már
kézzelfoghatóvá vált, miközben úgy szorított magához, hogy az már fájdalmasnak
hatott. Nem tudtam mi történt, azt sem, hogy mennyi köszönhető nekem, csak
abban voltam biztos, hogy fordulóponthoz értünk.
Miután
lassacskán elengedett – ám előtte még hosszas csókcsata vette kezdetét –
alaposan lemosdatott. Eltűntette a hasamról élvezete maradékát, majd magáról
is, ám mielőtt még kiléphettem volna a kabinból, ismét magához húzott.
A
kezdeti ódzkodásom a meztelenségtől mostanra már feledésbe merült. Élvezettel
simultam bele az erős karokba, majd mikor kezei a fenekemre siklottak,
belekuncogtam a vállába.
-
Mit művelsz? - kérdeztem.
-
Semmit – vágta rá, de kihallottam a hangjából, hogy mosolyog. – Jófiú vagyok.
-
Aha – csókoltam meg a bicepszét.
-
De tényleg – bizonygatta, miközben azért finom mozgásba kezdett az említett
domborulaton.
-
Mond csak, forgatsz esetleg valamit a fejedben? – kérdeztem elnyújtott hangon,
mire ismét felhangzott az a dorombolós hang, ami a szívemig hatolt.
-
Ha rólad van szó, mindig.
Azzal
mielőtt még mondhattam volna bármit is, megmarkolta a fenekemet és felemelt.
Lábaim kapaszkodót keresve a derekára kulcsolódtak. Úgy lógtam rajta, akár egy
kismajom, ami nevetésre késztetett.
-
Mi olyan mulatságos? – kérdezte, mikor elhúzta a zuhanykabin ajtaját és
kilépett a párás fürdőszobába.
-
Semmi – vágtam rá, és a nyakába temettem az arcom. Simogattam a tarkóját és a
vizes haját, miközben a márványpultra terített egy törölközőt, majd ráültetett.
-
Nehogy megfázz – mondta, miközben gyorsan körém tekert egy vastag fekete
törölközőt, aztán egyet a saját dereka köré is kanyarított, eltakarva előlem
jelentőségteljes férfiasságát. Alapvetően is hatalmas volt, nemhogy amikor…
-
Mire gondolsz? – kérdezte hirtelen felém kapva a pillantását.
-
Miért, mit érzel rajtam? – incselkedtem.
-
A vágyadat – suttogta, miközben a nyakamhoz hajolt és mélyen beszívta az
illatomat. – És egy kis félelmet is – kapta fel a fejét azonnal. - Mi a baj?
-
Semmi – vágtam rá őszintén. Nem féltem tőle, csak elrettentem egy pillanatra a
gondolattól, hogy milyen lesz majd tényleg szeretkezni vele.
-
Engem akarsz átvágni? – kérdezte felsőbbségesen, de a szemei elárulták, hogy
nyugtalan az érzéseim miatt.
-
Nincs semmi baj, rendben? – fogtam meg az arcát, majd egy csókot nyomtam a
szájára.
-
De ha lenne, akkor azt elmondanád, ugye? – húzta össze a szemöldökét.
-
Igen – bólintottam rá.
-
Megígéred? – ütötte tovább a vasat, mire felnevettem.
-
Meg.
-
Na azért – vigyorodott el, majd gyorsan megtörölte a lábaimat és a törölközővel
együtt, ami körém volt csavarva, ismét a karjába vett és bevitt a szobába.
-
Mik a terveid? – kérdeztem, mikor lefektetett az ágyra, és mint aki megtalálta
a tökéletes helyét, elhelyezkedett a combjaim között.
-
Gondoltam, hagyhatnék rajtad még egy keveset az illatomból – lehelte nyakamra
szorított ajkai közül, mire pihegni kezdtem az elhatalmasodó vágytól és a
bőréből áradó fűszeres illattól.
-
Benne vagyok…
Szia:)
VálaszTörlésHát ez nem volt semmi most nem is tudom mit írjak neked:) Remélem jó sokáig fogod ezt a történetet írni:)
Nem gondoltam volna hogy Corie ilyen hamar meg barátkozik a helyzettel ami a testiséggel kapcsolatos,és hogy ilyen bátor lesz és bemegy Qhuinnhez a zuhanyzóba:)
Hm Qhuinn végre kicsit meg könnyebül:) Remélem Blayt összehozod vkivel:)
Puszi Kolett
Szia Zoé!
VálaszTörlésHuhh lehet,hogy a fejezet után kellett volna zuhanyoznom?? :P Tudom Perverz vagyok,de uhhh ma nagyon mocskos álmok elé nézek! XD :$ :-DD :P :P :P És itt abba hagyni???Áhhh kis gonosz!!! :((( :-DDD Annyira imádom ahogyan Qhuinn bánik Corieval olyan édesek :P Szegény Blay :-(( Remélem ő is rendben lesz a későbbiek folyamán!! :-) Amint látom Corie igen is kezébe vette a dolgokat....:P Végreee! :-DD :P Amúgy már annyira vártam ezt a fejezetet,hogy anyumék agyára mentem már teljesen XD Most már anyum sokkal idegesebb a fejezet miatt,hogy mikor jön már mert addig is csendben vagyok XD Tisztára mint egy 5 éves aki várja a télapót! XDXD :-DD Bár ez annál sokkal jobb!!!! ^_^ Mikor lesz már péntek???? :-((( Hogy fogom én ezt kibirni????? :OOO :-DDDDD Amúgy én is csípem a Qhuinn-Blay párost és nem foglalkozok vele,hogy ők melegek nem itélem el őket emiatt,hiszen ők is pont úgyanúgy megérdemlik a szeretetet meg a boldogságot mint a többi ember,ha nem jobban(mert ugyebár nem mindenki gondolkozik úgy mint én és emiatt szenvednek) -_- :-(( Naaaaaaaaagyoooooon siess a frissel!!Alig várom! ;-)) Soook pusza Alexa <3
Szia!
VálaszTörlésNagyon jó lett ez a fejezet, úgy olvastam volna még :D Jó, hogy most Qhuinn is kapott egy kis kényeztetést :D
Jajjj, olyan messze van még a következő rész...már most úgy várom.
Puszi
Rita
U.I. Én is támogatom, hogy jó sokáig írd a sztorit ;)
Szia Zoé!
VálaszTörlésNagyon tetszett a fejezet!Eszméletlen volt!Örülök,hogy Corie már nem olyan kis szende.:)Qhuinn annyira aranyos és kedves vele.Ez nagyon tetszik benne!Sajnálom Blay remélem megtalálja majd a boldogságot!Én is nagyon szeretem a Qhuinn-Blay párost és már alig várom a könyvüket!
Nagyon várom a következőt!
Puszi Rena
Én kivételesen nem a történetről áradoznék, mart az kiváló
VálaszTörlésNekem egyre inkább a rajzok tetszenek, mintha .) kifejezetten a történethez készülnének .)
akárki készíti őket neki is és neked is gratulálok Zoé. (Ha a rajzoló is te vagy, dobok egy hátast, pedig öregecskén ez már macerás) Én nagygon örülök, hogy végre nem fényképek szerepelnek egy linken, kicsit nagyobb teret ad a fantáziámnak a rajz :)
szia csaj :)
VálaszTörlésNagyon tetszett a feji. Blay remélem talál magának vkit,mert sajnálom őt nagyon :(
Qhuinn olyan édes és olyan jó volt ez a feji. Örülök, hogy Corie kezd egyre "bátrabb" lenni és a fürdő szobás jelenet is tetszett. :P
Végre Qhuinn se szenved olyan nagyon :D
Már most alig várom a fejit és tiszta rossz,hogy arra 1 hetet kell várni :(
Eskü mint vmi függő :D
Jó 7végét és azért siess a kövivel ;)
Puszi.
A
Szia!
VálaszTörlésNagyon tetszett! Szegény Blay! Remélem neki is találsz valakit, aki szeretni fogja, és nem marad magányos!
Nelli
Sziasztok!:D
VálaszTörlésNagyon köszönöm a komikat és a szavazatokat ismét!:D:D
Kolett!:D
Örülök, hogy tetszett! Hogy milyen hosszú lesz a történet, azt még én magam sem tudom… Vannak tervek, elképzelések, de nem tudom… Az azonban egészen biztos, hogy nem tervezem egyhamar abbahagyni.:D Ahhoz túlságosan is szeretem!:D:D
Corie bátorsága… Ő nem olyan gyámoltalan kis virágszál, mint amilyennek látszik, és amilyennek ő gondolja saját magát. Sokkal több erő lakozik benne, mint azt bárki is képzelné.:D
Alexa!:D
Ha perverz vagy, szerintem mindannyian azok vagyunk.:D:D
Így is hosszú fejezet lett, és nem írhatok meg mindent egyszerre… Kell valami a jövő hétre is.:P
Blayt szeretem! Nagyon is szeretem! És nagyon utálom, hogy szenved!:(:(:(
Na, az azért érdekes lehet, hogy anyudéknak „panaszkodsz” a fejezetek miatt.:D:D Szegények…:D:D:D
Örülök, hogy csíped a Qhuinn-Blay párost és hogy nem zavar a melegségük! Engem sem zavar, sőt. Azt hiszem pont azért lettek ők a kedvenceim az FTT könyvekben, mert az ő szerelmük annyival másabb, mint a többieké… Qhuinnéknek sokkal jobban meg kell küzdeniük a boldogságért, hiszen saját magukkal is egyenesbe kell jönniük. Fel kell vállalniuk az érzéseiket, és mint azt tudjuk, ez Qhuinn-nek nem nagyon megy… De majd a könyvükben…:D:D:D
Rita!:D
Igen-igen, úgy gondoltam, most már Qhuinn-nek is kijár valami kis extra, ha már olyan jófiú volt eddig.:D:D
Nincs az olyan messze, hidd el, hamar eltelik.:):)
Majd meglátjuk, meddig fog tartani… De nem tervezem, hogy hamar abbahagyom.:D
Rena!:D
Köszönöm, örülök, hogy tetszett!:D
Qhuinn még maga sem teljesen tudja, hogy hogyan szerethet valakit annyira, mint Corie-t. Ő egy bunkó, önző seggfejnek tartja magát, pedig hát ami benne lakozik… Az minden, csak nem bunkó, önző seggfej!:D:D:D
Én is nagyon várom a könyvüket!!!! És még durván egy év, ha nem több… De kibírjuk és biztos vagyok benne, hogy megéri majd várni rá!!:D
Bulika!:D
Nos, hát az oldalon látható összes rajzot én készítettem/készítem, de azért ne dobj egy hátast!:D:D
Köszönöm az elismerést, nagyon aranyos vagy. Kezdő rajzoló vagyok, alig több, mint egy éve kezdtem el foglalkozni a dologgal és majdhogynem a pálcikaember szintjéről indultam… Nincs hozzá túl sok tehetségem, de vannak jobb napjaim, amikor még el is tudok találni néhány vonást, amitől hasonlóvá válik az eredetihez.:D:D
Igen, én is ilyesmire gondoltam, mikor kitaláltam, hogy rajzok lesznek, meg a szereplőket is rajzolom… Mert bár megvannak azok a színészek, akikről mintáztam őket, de nem állt szándékomban ugyanolyanra rajzolni őket. Próbáltam belevinni a saját elképzeléseimet, hogy én hogy látom őket olvasás/írás közben… És hát ez lett belőle.:D
És egyébként valóban a történethez készülnek, jobban mondva ahhoz a fejezethez, amihez felkerülnek.:P
Anikó!:D
Blay… <3<3<3
Gondoltam forrósítsuk fel a hangulatot kicsit a zuhanyzóban… Ezek szerint sikerrel jártam, örülök.:D:D
Csak néhány nap, ne aggódj, hamar eltelik az.:D
Nelli!:D
Nem szándékozom Blayt sokáig padlón hagyni…:D Ahhoz túlságosan is szeretem őt!:D
Még egyszer nagyon köszi mindenkinek!!!:D
Jó hétvégét!
Puszi, ZoeH
Szia
VálaszTörlésNagyon jó lett. Alakul köztük a dolgok. Corie egyre jobban felenged és egyre közelebb engedi magához Qhuinnt. Egy kicsit sajnálom Blayt de az ember nem válogathatja meg hogy kit szeret ezt a sors rendeli el vagy ez esetben az író :) Nagyon tetszett alig várom már a folytatást. Imádom ahogy írsz. :)
Puszi
Beky
Szia!
VálaszTörlésNagyon nagyon tetszett! Örülök, hogy nagyjából rendeződtek a dolgok Corie és Quinn között! Nagyon szeretem olvasni, hogy Quinn milyen gyengéden bánik Corieval, mert előtte nagy nőcsábász volt, és csak a lány miatt változott meg. Sajnálom Blayt, de annak örülök, hogy már úgy ahogy, de sikerült kibékülnie a gondolattal, hogy Quinn mást szeret. Remélem összehozod majd valakivel!
Siess a kövivel!
Puszi!
Szia Drága!
VálaszTörlés:)))))))))))) Csúcs volt!!!! :))))))
Igen, minden jól alakul, talán túlságosan is... Az embernek "vihar előtti csend" érzése van...!
Oh, a szegény Blayt én is nagyon sajnálom, már alig várom a pillanatot, mikor összefut az perzselőjével! :))))) Ugye gondoskodsz róla? És Xhex felbukkan majd? Csak hogy mindhárom muskétás boldog legyen! És persze mi is...!!! ;)))
Szuper volt, imádtam! Nagy puszi érte! :)))
Szia!
VálaszTörlésMost találtam meg a blogod, de nagyon tetszik :D(írtam a chat-be is)
Imádom az FTT-t, a kedvenc könyvsorozatom :P Nagyon tetszik, ahogy írsz, és a rajzaid is nagyon klasszak (y) Elfogom olvasni az előző fejezeteket is, annyira jó :D
Ha gondolod, less be hozzám is Bár mostanság punnyadok a blogírás terén, de van mit olvasni bőven:)
Sziasztok!
VálaszTörlésKöszi a komikat és a szavazatokat!:D
Beky!:D
Ige-igen, alakulnak... :D:D Ideje is volt már... Sokkal jobban szeretem az írni, hogy boldogok, mint azt, hogy szenvednek itt jobbra-balra.:D:D
Isa!:D
Igen, én is azt szeretem a legjobban Qhuinn-ben, hogy mennyire gyengéd tud lenni... Pedig ugyebár tudjuk, hogy nem erről az oldaláról volt eddig híres.:):)
Gabriella!:D
Vihar előtti csend... Nem tudok semmit sem...:D:D:D
Blayt nagyon szeretem, nem akarom, hogy sokáig szenvedjen szegénykém...:S:S
Xhexre viszont nem kell olyan sokat várni...:P
Beatrix!:D
Örülök, hogy rám találtál.:)
Köszönöm, örülök, hogy tetszik a munkám.:)
Rendben, olvass csak nyugodtan!:)
Be fogok nézni, amint időm engedi, de most semmire sincs még egy percem se...:S:S
Még egyszer köszi mindenkinek!!
Puszi, ZoeH
Már én is kitettelek, köszi, hogy benéztél. :))
VálaszTörlés